A víz útja a Dunától az otthonunkig

A duguláselhárítás telefonszáma

Kezdjük egy kis történelmi visszatekintéssel. Nagyon szerencsés helyzetben van fővárosunk, mivel egy hatalmas folyó partján helyezkedik el, így a lakosság számára mindig biztosított volt az ivóvíz hozzáférés. A Dunán kívül, a környező patakok, források és a felszín alatti vízkészletek is jelentős tartalékkal bírnak.

Az elmúlt korok népei (Szkíták, Kelták, Rómaiak, Avarok, Hunok) is tudatosan telepedtek le a nagy folyó partján, fontos szempont volt az ivóvíz. Ezekben az időkben olyan tiszta volt a Duna vize, hogy nem csak mosásra és tisztálkodásra volt alkalmas, hanem közvetlen fogyasztásra is.

Érdekesség, hogy egészen a 19. századig külön szakmát és megélhetést képviselt a dunai vízszállítók és vízhordók, akik hordókban szállították a Duna vizét a megrendelőig. Általában lovaskocsin történt a Duna víz szállítása a megrendelő felé.

Változások a Duna vizében

Először a 19. században történ jelentős minőség változás a Duna vizével. A gyors népesség szaporulat és a helytelen szennyvízkezelésnek meg lett az eredménye. Tisztítatlanul már kockázatos volt a Duna víz fogyasztása, főként a főváros környékén. Ugyan is felütötte fejét a tífusz és a kolera.

Ennek következtében Budapest lakossága több módszert is elkezdett alkalmazni a tiszta víz kinyerésére. Visszanyúltak a római időkig és inkább a hegyvidék tiszta forrásaiból nyertek ivóvizet, vagy a Duna vizét szűrték meg nagy terrakotta edényekben, vagy fúrt kutakat kezdtek készíteni, így a talaj természetes szűrőrétege már tudta biztosítani a közvetlenül fogyasztható tiszta ivóvizet.

Ivóvíz közműhálózat kiépítésének fontosabb dátumai

Érdekesség, a budai oldal lakosainak vízellátása részben megoldott volt a török kori vízvezeték rendszerrel, mely alapjai még az 1600-as években lettek lerakva. Ezen vízvezeték hálózat gravitációs úton juttatta a hegyvidéki források és patakok vizét az otthonokig.

Az első ivóvíz hálózat

Az első komolyabb ivóvízhálózat kiépítése az 1860-as években kezdődött, a vizet közvetlenül a Dunából nyerték, majd ezt szűrőrendszeren engedték át. A szűrt víz gőzgépek segítségével kapott akkora mértékű víznyomást, hogy már alkalmassá vált a város több pontjára való eljutásra. Volt ahol szivattyús rendszert alkalmaztak, volt ahol víztornyok alkalmazása vált szükségessé a megfelelő hálózati nyomás eléréséhez. Ebben az időben csak kicsi (20-30 km. hosszú) ivóvíz hálózat kiépítésére került sor, ez csak a belvárost célozta. Napjainkban már 5400 km. hosszú az ivóvíz hálózat hossza Budapesten.

Korabeli vízműhálózat és a Kőbányán lévő víztározó építése

Az első víztároló

Érdekesség, mindeközben elkészült az első nagy méretű ipari ivóvíztároló a mai Országház északnyugati szárnya helyén. Ez víztározó kút a mai Parlament környékének vízrétegéből nyerte a tiszta vizet. A lefúrt csöveken, a talaj szűrőrétegét alkalmazták, mint természetes tisztítófelület. A víztároló medence mérete 22 ezer köbméter volt és több évtizeden keresztül biztosította pesti oldal ivóvíz ellátását. A megmaradt víztározó egyébként ma is látogatható, amikor a Fővárosi Vízművek nyílt napot tart.

A későbbiekben a budai oldal is megkapta a maga víztározóját. Itt nagy segítség volt a Gellért-hegy geológiai adottsága. A hegy belseje már rendelkezett barlanggal és üreggel, ezt csak formázni és tisztítani kellett. A Gellért-hegy belsejében lett kialakítva egy kisebb majd a 2. világháború után egy 80 ezer köbméteres ivóvíz tározó.

Víztorony III. kerület - Óbuda
Víztorony III. kerület – Óbuda

Fontosabb események Budapest vízmű hálózatában

Budai városi vízmű 1827
Budán üzembe lép az első magyar gőzüzemű vízmű 1856
Az ideiglenes pesti vízmű üzembe helyezése 1868
Kőbányai víztároló medence 1869
Stefánia úti víztorony 1880
Budaújlaki és Krisztinavárosi Vízmű 1881–1882
Káposztásmegyeri Vízmű – korszerű 1893–1904
Népligeti víztorony és gépház 1893
Megépül a pesti főnyomóvezeték 1891–1896
Kőbányán vízmű-gépház épül 1903
A gellérthegyi medence megépítése 1904
Margitszigeti víztorony 1911
Megkezdődik a gőzgépek villamos motorokra cserélése 1927–1930
Megépül a budai I. főnyomóvezeték 1931–1936
Vízmű épül Békásmegyeren 1934–1936
Új átemelő gépház létesül a krisztinavárosi telepen 1931–1942

Gellérthegyi Gruber József víztároló Budapest

A háború utáni évek gyors népességnövekedése és iparosodása végleg ihatatlanná tette a Duna vizét. A kommunális szennyvíz tisztítatlanul került a folyóba, ezen kívül rengeteg ipari létesítmény települt a folyó partjára, ahonnan töménytelen mennyiségű mérgező vegyszer és hulladék ömlött a Dunába. A vízminőség romlását jól jelezte a halak elvándorlása vagy kipusztulása egyes Duna szakaszokról.

Ivóvíz hálózat Budapesten

Magyarországon és főleg Budapesten a vezetékes ivóvíz hálózat kiépítése lett az egyik legfontosabb cél a 20. század közepére. Sajnos jelentős lemaradásba voltunk a közművesítés terén a hasonló méretekkel bíró nyugat-európai nagyvárosokhoz képest. A vezetékes vízhálózat megtervezése nagy fokú előrelátást és tervezés igényelt a hihetetlen ütembe fejlődő Budapest lakosságának ellátására. Egyébként a Gellérthegyi Gruber József víztároló Budapest legnagyobb víztárolója.

Víznyerő kút a Duna parton

A Budapest hatalmas vízigénye ( 2 millió fogyasztó) indokolta a víznyerő kutak rendszerének kiépítését. Ezek először a Szentendre-szigeten és Csepeli-szigeten lettek kialakítva, a későbbiekben több víznyerő kút is üzembe lett helyezve a Duna partján.  A napi átlagos vízfogyasztás 700.000 köbméter.

A víz útja a Dunától az otthonunkig

1. Vízgyűjtés
Budapesten egyik legfontosabb vízforrás a Duna folyó. A főváros és környéke ivóvíz ellátását több mint 700 víznyerő kút, 83 gépház, 54 medence, 14 klórozó és 2 vízkezelő létesítmény biztosítja a nap 24 órájában. A vízvételezés kétféle képen történik: az első a hagyományos egyenes kút, mely kb. 15 méter mélyre van lefúrva, a másik és jóval nagyobb kapacitású a 40 méter mélyen lévő, úgynevezett csápos kút, ahol több csáp csövön is tudnak vizet kiemelni. Mindkét megoldásnál vákuum szivattyúkkal hozzák fel a vizet, amit víztározó és tisztító létesítményhez juttatnak el.

2. Víztisztítás
A nyers víz tisztítása szükséges a szennyeződések, szerves anyagok és potenciálisan kórokozó mikroorganizmusok eltávolítása érdekében. A víztisztítás számos lépésből állhat, például szűrés, kémiai kezelés (klórozás, ózon kezelés stb.). Budapesten ivóvizes olyan tökéletes és természetes talajszűrő rétegen (sóder, agyag) megy át a kinyerés folyamatában, hogy csak klórozásra van már szükség.

3. Vízminőség-ellenőrzés
A vízművek folyamatosan ellenőrzik és tesztelik az ivóvizet, hogy biztosítsák annak megfelelő minőségét és biztonságát. A vízminőség-ellenőrzés során ellenőrzik a víz összetételét és a káros szennyeződések jelenlétét is. Éves szinten több ezer ellenőrzés történik, nem csak a káros szennyeződéseket, hanem a vízkeménységet és az ásványanyag összetételt is ellenőrzik. Budapest ivóvíz minőségen nagyon jó.

4. Vízszállítás
A tisztított ivóvíztől központi vízhálózat segítségével eljuttatják az otthonokba. Ez a hálózat csövekből és szivattyúkból áll, amelyek a várost átszövik, és az ivóvizet biztonságosan és hatékonyan szállítják el a lakosságnak.

5. Elosztás
Az ivóvizet a házak és lakások számára a központi vízhálózatból vezetik be, és a vízcsapokon vagy vízforralókon keresztül érhető el. Az otthoni vízvezetékrendszer segítségével az ivóvizet különböző felhasználási célokra használják, például ivásra, főzésre, fürdésre, mosogatásra stb.

Az ivóvízellátás folyamatai szigorúan szabályozottak és ellenőrzöttek, hogy garantálják az ivóvíz biztonságát és minőségét. A lakosságot rendszeresen tájékoztatják az ivóvíz minőségéről, és szükség esetén intézkedéseket hoznak a víz minőségének javítása érdekében. Budapesten az ivóvízellátást a Fővárosi Vízművek végzi.

És egy nagyon jó videó az ivóvíz útjáról.

Szakszerű és profi Duguláselhárítás Budapesten és vízvezeték szerelés és csatorna tisztítás Budapest összes kerületében. Duguláselhárító szakembereink hétvégén és ünnep napokon is dolgoznak. Miden duguláselhárításra 1 hónap garanciát vállalunk.

5/5 - (2 votes)
A duguláselhárítás telefonszáma