A duguláselhárítás telefonszáma

A csapvíz ólomtartalma Budapesten

A csapvíz ólomtartalma Budapesten
Köztudott, hogy az ólom az emberi szervezetre, hosszú távon mérgező hatást gyakorol. Ezzel együtt azt is fontos  látnunk, hogy napjainkra jelentősen lecsökkent az ólom vezetékek aránya Budapest vízvezeték hálózatában. Gomba mód épülnek az új építésű társasházak és egész kerületrészek esnek át tömb rehabilitáción. Ezért szépen lassan, de csökkenek a Budapesten lévő ólomból készült ivóvíz hálózatok. Természetesen jelentős a lemaradásunk a nyugati országokhoz képest.

Miért foglalkozunk első sorban Budapest ivóvíz hálózatával?
A kérdésre egyszerű a válasz, mert itt a legnagyobb a népsűrűség, valamint a mai belváros is csupa 100 év körüli épületből áll, ahol torony magasan a legnagyobb az ólomcsövek aránya országos viszonylatban is. Hiába történt meg a lakáson belül az ólom csövek cseréje korszerű (réz, műanyag) ivóvíz vezetékekre, ha az ingatlan fő vezetéke és a leágazások továbbra is ólom vezetékek maradtak. Mint tudott, ezt a teljes ivóvíz hálózat cserét csak kevés társasház tudja vállalni, a hatalmas költségek miatt, de manapság már rengeteg pályázati pénzt is lehet találni a korszerűsítésre. És az ivóvíz hálózat korszerűsítés kiemelt státuszt foglal el a pályázatok elbírálásában.

Az ólomról
Az ólom szürkés színű, puha fém, jól önthető és alakítható. A természetben, valami hordozóanyag kíséretében, érc állapotban található meg. Már évezredek óta bányássza az ember. Tárgyak készítésére, ötvöző anyagként és adalék anyagként is jelentős a felhasználási területe. Az emberi szervezetre gyakorolt hatása bizonyítottan mérgező. Nagyobb dózisban az idegrendszert és a belső szerveket károsítja. Terhes nőkre és gyerekekre fokozottan veszélyes. Ez az ólom mérgezés.

Az ólommérgezésről
A kifejezetten mérgező nehézfémek közül az ólom egy régen ismert elem. Az ipari felhasználása rendkívül széles, legyen szó elemi formáról vagy valamilyen ötvözetről. Az ólommal a legnagyobb gond az, hogy az emberi szervezet egyes részeiben képes felhalmozódni és (hosszabb távon) mérgezést okozni. A felszívódás folyamata történhet belélegzéssel (gőzök), bőrön át (tapintás) vagy a tápcsatornába jutással (étkezés, ivás). A belégzés ellen csak a szellőztetés (megfelelő elszívás) segíthet. A bőrön át való felszívódás ellen a védőfelszerelés nyújthat védelmet. A gyomorba és emésztőrendszerbe való bejutás ellen pedig az ólom tartalmú anyagok (vízvezeték, edények) elkerülése lehet megoldás.

Miért készültek régen ólomból az ivóvíz vezetékek?
Már a Rómaiak is felhasználták az ólmot, mint vízvezeték alapanyagot és egyéb használati tárgyak bevonó anyagát. Sőt, edényeket, tárolókat és palackokat is készítettek belőle. Sajnos meg is lett a gyümölcse a dolognak, az évtizedek folyamán tömeges ólommérgezés alakult ki a lakosságban.

Az ólom népszerű tulajdonságai
Könnyen alakítható, hosszú élettartam, kedvező ár, nem korrodál

Az ólom felhasználása napjainkban
Európában csak a 70-80 évek folyamán került betiltásra az ólom, mint alapanyag az ivóvíz hálózat építésre. Tehát, ott találkozhatunk még most is sok ólom vezetékekkel a falban, ahol a közel 50 év alatt nem történt meg az ivóvíz hálózat korszerűsítése. Az ivóvíz ólomtartalmát szigorú Európai és Magyar szabványok rögzítik, ez ma Magyarországon, maximum 10 μg/l. értékben lett meghatározva. Vagy is: 1 liter csapvízben maximum 10 mikrogramm ólom lehet.

Ivóvíz ólomtartalma Budapesten
(kicsit lassan tölt be)

Ólomvezetéket van az ivóvíz hálózatomban, mi a teendő?
Mindenképp érdemes megvizsgáltatni a hálózatot vízvezeték szerelővel és ha szükség azt cseréltetni. Amennyiben tanácsra van szüksége, a jövőbeli teendőkkel kapcsolatban, hívja a Budapesten elérhető Vízvonalat: a 06 1 247 7777-es telefonszámon.

Budapesti vízminőségről
Elmondható, hogy Budapest ivóvízminősége nagyon jó. Ezt a tényt az évi több ezer vízmintavétel és annak laboratóriumi ellenőrzése bizonyítja. Azonban ezek a minőség ellenőrzési értékek a vízvétel helyétől függnek. A szolgáltató az ingatlanba való becsatlakozás előtti szakaszon mér általában. A ivóvíz készlet tárolása lehet kút, tartály, medence vagy víztorony. Budapest ivóvíz hálózatába csak kezelt (fertőtlenített) ivóvíz kerülhet be. A fertőtlenítés általában klórgázzal történik.

És egy kis jó hír… a végére!
Az a sokat szidott vízkő, most jól is jöhet. Mint köztudott, Budapest ivóvíz készlete közepesen kemény, ezt első sorba az oldott kalcium-oxid határozza meg (ez Budapesten: 80-180 mg/liter). A vízkő nem csak a háztartási berendezéseinkben rakódhat le, hanem az ivóvíz hálózatokban is. És itt a lényeg, a 50-80 éves ólomvezetékek belső falán már egy igen jelentő vízkő réteg alakult ki, ami jelentős mértékben gátolja az ólom kioldódását az ivóvízbe.

A duguláselhárítás telefonszáma